Miután megvásároltad és beavattad a szalagokat, nem maradhatnak örökre a konyhaasztalon keresztbe terítve. (Azaz maradhatnak, csaknem biztos, hogy a család értékelni fogja, vagy esetleg a cica kedvet kap a játékhoz….) Szóval, találni kell neki megfelelő tárolót.

Persze, ha olyan nagyobb tételben vásárolsz szalagokat, hogy egy egész tekerccsel gazdagítod a készletedet, akkor ilyen problémáid nem lesznek, hiszen ilyenkor a fonalat magán a hengeren kapod meg, s arra tekerheted vissza a mosás és vasals után is (ugye nem dobtad még ki a tekercset?). De többnyire – gondolom – te sem 20-30 (esetleg 50) méteresével veszed a szalagokat.

A tároló-készítés egyik praktikus és olcsó megoldása a többféle feltekert háztartási papíráru (konyhai papírtörlő, alufólia…) belső kartonhengere. Ebből egyet több darabra is vághatsz. Készíts a két végén a vágásra merőlegesen vágást, ebbe tudod majd a szalag végeit rögzíteni, hogy ne tekeredjenek le.

Néhány méter fonal tárolására és rendezésére különösen alkalmas lehet egy papír, vagy fa dobozból készített tároló, amelynek az oldalára lyukakat fúrsz (vagy fúratsz). Ezeken keresztül a benne lévő fonalakat ki lehet vezetni, így könnyebb a méretezés, és nincs gond a nem használt rész végének a rögzítésével sem. A lukak készítésekor azonban nagyon ügyelj arra, hogy az esetleges faforgácsokat alaposan csiszold le mind a doboz felületéről, mind pedig a lukak környezetéből, hiszen Te sem szeretnéd, ha a tárolás vagy kihúzás során a szalagok felületében kár keletkezne.

A szalagokat mindig pormentes helyen lehetőleg közvetlen napfénytől védve tárold, így azok hosszan megőrzik szépségüket és minőségüket.

A következő írásból a szalaghímzésez használt anyagokat eszközöket mutatom be röviden. Kattints ide a folytatáshoz!